... annyi minden változott... (de azt azért tudom, hogy 2009 májusában is született hasonló című bejegyzés)
már megint nem tudom, hogy hol is kezdhetném és ismét úgy érzem, hogy nehezebb sok mindenről írni, mint egy dologról... mégis kényszeredetten azt gondolom, hogy amíg nem vagyok egyenesben beszámolásilag, addig nem lehet csak úgy belevágni a közepében és kihagyni egy időszakot.
Főleg, hogy igen fontos dolgok történtek:
- felvételt nyertem a Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskolájába, marketing szakirányon tanulok idéntől és a non-profit marketing a kutatási területem. Na ezt eddig ennyire konkrétan azt hiszem sem írásban, sem szóban nem fogalmaztam meg.
- rááldoztam a nyaram egy nyelvvizsgára való felkészülésre, aminek természetesen nagy örömöre van eredménye is.
- június óta egyedül "tengetem" a hétköznapokat, van ami nehezebben megy (a néhány könnyebbségen kívül minden...), de van, ami könnyebben (a rend megtartása, a tanulás).
- eldöntöttem, hogy addig nem veszek új könyvet, amíg a meglévőket ki nem olvasom. Inkább az egyedüllét, mint az önfenyegetés okozta, hogy rekordszámú regényt elolvastam. Azt hittem, már nem is vagyok képes délutánokat eltölteni a főhősökkel, sírva, nevetve a történetükön. De igen, képes vagyok rá, sőt, igazán örvendetes, élvezetes időszak volt ez.
- ültettünk virágot több udvaron is, új élmény volt tervezni, kiválasztani, gondozni és a jövő évre is gondolva magokat gyűjteni
És ami ezután következik:
- 6 órai ébredés, tanulás (mikrot, makrót, angolt, kitartást, mindennek örülést, a kevésbé fontos és az igazán lényeges megkülönböztetését, odafigyelést, türelmet ésatöbbit…), munka (remélhetőleg valami új kihívásokkal tűzdelve) és ki tudja még mi, amit most el sem tudok képzelni…
