Jó hét

Mitől lesz jó egy átlagosnál is több (értelmetlen) munkával, nyűggel, kellemetlenséggel telt hét?!

Attól, hogy hétfő reggeltől gyökerezik a rég áhított kakaófióka…

A hétfő esti szülinapi (így júliusban...) beszélgetéstől, salátától...

A szerdai meglátni megszeretni hátizsáktól és a ráeszméléstől, hogy egy tökéletesen illő darab...

Attól, hogy a sarokba rejtett, nem kedvelt kaktusz 3 fiókát is növesztett…

És egy pénteki nagyon kedves gesztustól...

Ki mit érdemel azt kapja,

... és ha igen, mikor?!
Gyakran rágódom el azon, hogy azt kapjuk-e, amit érdemlünk, hogy én vagy más azért hordjuk-e az adott keresztet, mert előzőleg ezt érdemeltük ki?! Azt gondolom, valami hibádzik... azt remélem viszont, hogy visszafizeti az élet a most hozott áldozatokat, a nem túl kielégítő szituáció megbecsülését és a tisztes helytállást...
Aztán néha azt is gondolom dühöngve, minden megértés, remény és hit nélkül, hogy valami ezzel az egyensúly-elmélettel nincs rendben... Mert hiába tudom jobban, hogy mit hogy kellene tenni vagy hiába vagyok rendszerezettebb, ügyesebb, "okosabb", hiába tudnám százszor jobban csinálni, nem én ülök ott, nem rám bízzák azt... De nem látunk a jövőbe, csak azt remélhetjük, hogy hosszú még az élet, és mindenki megkapja a jót vagy rosszat, amit kiérdemel élete során...