(még nagyobb) rend lesz a rendszerben

„Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”

Mert helyt kell állni a munkában, az újabb, ezúttal  "of philosophy"-s iskolában, és a magánéletben: egyetlen gyerekként, barátként, szeretőként, keresztanyaként, kománéként, s általában is úgy kell élni, hogy azzal példát mutassak, ha netán van valaki, aki példát venne.

A helytálláshoz pedig rend kell, és terv és rendszer és rendszeresség és következetesség. Tehát az, ha valaki várakoztat, késleltet vagy azt hiszi, hogy mindig ráérek és én majd mindig alkalmazkodok nem fér bele a rendszerbe!

Tanulni, dolgozni, úszni, kirándulni, barátkozni, pihenni, szeretni, lazítani, főzni, mosni, vasalni, olvasni, segíteni, pluszban dolgozni, gyöngyöt fűzni, bútort festeni, gyermekezni, virágot ültetni-gondozni- magjait begyűjteni, a „nagy művet” tervezni csak úgy lehet, ha nem csúszik hiba a rendszerbe, ha előre tervezhető minden és ha utolsó percben nem változtatják a rendszer szereplői a programokat.

Tehát kérek minden szereplőt, a mátrixom egyben tartása és eredményes (ki)futtatása érdekében igyekezzen figyelembe venni és tiszteletben tartani a rendszer szabályait! Köszönöm!

Megtetszett, elgondolkodtatott

"Most sajnos nem élhetek kedvem szerint, mert szigorlatozom. Most sajnos felvételizem. Most éppen skarlátom van, azért nem. Most házasodom, ez csak átmeneti időszak, most a feleségem terhes, ez is csak átmeneti időszak, most a gyerek még pici, átmeneti időszak, állást változtatok, átmeneti időszak. És eltelik az élet egy merő hazugságban, mert átmeneti időszak nem létezik. Amit az ember megél, az az élete. Késő a halál előtt rájönni, hogy húha, ez volt az életem! Azt gondolom, hogy maradékok nélkül végigélni azt, amit egy életkor, egy élethelyzet kínál - ez a titka annak, hogy jó vénségben és az élettel betelve haljunk meg." 

Popper Péter (az egyik nagy kedvenc)