2010. március 31., szerda

Áldott Húsvétot mindenkinek!


Mesteri, államvizsga, akkreditáció, webeu verseny, kutatás1, kutatás2... A felsoroltakkal telnek a napok és az éjszakák... na jó, még vacsoracsatára, egy-két kávézásra azért jut idő, de másra tényleg nem... húsvét kapcsán nagytakarításra, tavalyi dekoráció leporolására és egy rövid otthoni hétvégére futja csak...

Áldott Ünnepet!

2010. március 19., péntek

Játék

A sok kajás "játék" után egy örömteli másik Otitól:

Íme a kérdések:

1. Mi lenne, ha nyernék a lottón?

Lakás... nem túl nagy, de hiper szuper, sok extrával, szépen berendezve, nagyon felújítva és egy nagyobb autó, de továbbra is és mindörökké SKODA... Csak az hibádzik, hogy nem is lottózom, és hogy megmondta a "jósnő": "nem vet fel a pénz a közeljövőben" :))

2. Rossz szokásom?

Vannak... Makacsság, őnfejűség… néha kevés lustaság… erős akaratosság…

3. Koffein?

Igen, jöhet, amíg még nincs gond a vérnyomásommal  Bár mostanában nem kívánom annyira, csak tejjel, csak a három az egybent…

4. Színeim?
Kék és bordó és barna és fekete.

5. Mi van most rajtam?
Fekete cipő, kék farmer, fehér blúz és bordó mellény…

6. Háziállat?
Nincs… gondolkodom, hogy legyenek halaim…

7. Tíz év múlva hol látom magam?
(Kis és nagy) Gyermekek közt.

8. Legutóbbi nagyon jó élményem?
A kedd esti -már részletezett- vacsoracsata finálé.

Köszönöm a lehetőséget és tovább adom a kérdéssort Orsinak.

2010. március 17., szerda

Vacsoracsata 3. - eredményhirdetés, záró vacsora

Igazi izgalmak közepette néztük meg a videókat, nagyokat kacagtunk kissé zagyva, vontatott, felvágós, tájszólásos, megijedt mondatainkon, hogy aztán kiderüljön, mindenkit lenyűgözött a legutóbbi vacsora, az előétel, a teríték, a desszert... szóval nyertek... Ezúttal is gratulálunk nekik...
Na de nem cseréltem volna velük mégsem, ugyanis maradtunk négyen, a két nem nyertes csapat és kezdődött a buli, kiválasztani, mit főzünk (kacagva), felhívni a főtanácsadót (még jobban kacagva), elszaladni vásárolni (sírva vigadva)... ÉS FŐZNI, kacagni, magánéleti titkokat, célokat kivesézni... Épp időben elkészülni, bevonni a nyerteseket és nagyot enni, fotózkodni, és kifulladásig kacagni tovább mindenen...

A fotók (amelyek minőségéért Csabát és a gépét dicsérjük):

- a "vesztesek" főztje:  

- Vacsoracsatánk sztárjai:


- egy ráadás kép (békés szándékkal közelít...):


Két hét múlva kezdődik újra a versengés, beszámolók természetesen továbbra is születnek.

2010. március 13., szombat

Vacssoracsata 2.

Szerdán a két fiúból álló csapat került sorra, ők készítettek mennyei vacsorát nekünk...
Beszéljenek a fotók:

az előételünk...
és a főétel...
 és így nézett ki az asztal...

Desszertet is készítettek, lekváros palacsintát fogyasztottunk, ám akkorra már olyan jó volt a hangulat és úgy tele volt a hasunk, megfeledkeztünk a fotózásról.

Szülinapos is volt köztünk, akinek énekeltünk is:) A hangulat most is kellően emelkedett, kacagós volt, hogy aztán a mosogatás ideje alatt az élet nagy dolgait is kivesézhessük és a kusza világ szerelmi, párkapcsolati szokásait értékeljük...

Köszönjük a fiúknak a "pillcsiket" is és gratulálunk nekik!

2010. március 5., péntek

Vacsoracsata

Egyszer rég, egy szakkolis hétvégén a túrós makaróni készítése közben jött az ötlet, tarthatnánk egy vacsoracsatát... aztán kicsit megfeledkeztünk róla, de szerencse egy bruschettás vacsora lehetőséget teremtett arra, hogy részletesen kidolgozzuk a szabályzatot és belevágjunk a játékba.
Hat mindenre kapható évfolyamtárs - így az államvizsga írása helyett - kettes csoportokba sorsolódott, és múlt kedden el is kezdtük a kalandot. A szabályzat néhány érdekes eleme: 
 - 7 személyre (6 "versenyző" és egy állandó, nélkülözhetetlen videós külső szakértő) maximum 50 lejre kell vásárolni és ebbe az apró figyelmességek, ajándékok is bele kell férjenek. 
 - értékelni a liftben kell egyenként, amit megörökítünk és az utolsó utáni kedden közösen megnézzük
 - a nyertes csapat kivételével a többi 4 ember az eredmény eldőlte után két órával kész vacsorával kell előrukkoljon.

Az első fordulóra február 23-án került sor, Chili con carne volt a vacsora, cserépemberekből volt az ültetőkártya és diploma járt minden kedves vendégnek, akik zokszó és kritika nélkül elfogyasztották a vacsorát. (Hadd jegyezzem meg, hogy a bejegyzést a tengernyi munka és házi feladat késleltette eddig.)


A második forduló is lejárt már. Tepsis csirkét vacsoráztunk tegnap, ami szintén nagy népszerűségnek örvendett. És kis húsvéti csibék jelezték, hogy milyen kaja is lesz valamint kézzel rajzolt, írott diploma járt a vendégeknek.


Köszönet az apukáknak a vacsora utánra ajándékozott finomabbnál finomabb házi borokért, amitől aztán nagy beszélgetések, kacagások színezték a kedd estéket. 

Már az első előtti főzésnél kiderült, hogy nem magáért a versenyért jó, hogy kitaláltuk, hanem mert jó együtt lenni, nagyokat enni, beszélgetni és így kicsit jobban megismerni egymást...