Egy 7vége

A reggelt a hét fő témája és tennivalója határozta meg, szöktünk neki a laptopnak, hogy hány fok van odakint, -16, futás beindítani az autót... beindult nehezen, de rázott, csúnyán köhécselt, s ha ez még nem elég, a motorlámpa is jelezte, gondja van szegénynek...

A reggeli idejét és az egész délelőttöt a tervezés határozta meg... hétfőn kell hívni a kedvenc, imákba foglalt szerelőt, de a fia is vakáción van, lehet, épp sízik Ausztriába... máshoz nem mennénk, mi lesz?! Hiába mind hallottam a nyugtatást, csak a hidegtől lehet, semmi komoly baja nincs, biztos csak elfagyott kicsit a nemtudommi, nagyon idegesített, hogy miért pont most, miért pont velem... 

Na de beletörődve elindultunk megmosatni az autót, ugyanis megmaradt a mondás, ha koszosan viszed az autót szervízbe, olyan, mintha mosdatlan mennél orvoshoz... A kedvenc autómosó szülővárosomban van, de most beértük egy másikkal is, kb. 1 órát vártunk egy külső mosásra, belefáradva indultunk haza, és csak itthon vettük észre, hiányzik a mosás idejére az autóban hagyott  bőrkesztyűm. Az a kesztyű, amire évek óta vágyok, ezt a példányt tavaly nyár elején néztem ki, azóta rendszeresen ellenőriztem a boltban, hogy megvan-e még, sokszor felpróbáltam, elképzeltem, hogy az enyém lesz.... és az is lett, ajándékba kaptam a Mikulástól, buszon érkezett épp a napján, hogy aztán büszkén vezessek benne... Alig két hónapig hordtam és most nem volt meg, el sem képzeltem, hogy ilyen lehet... Visszamentünk, kértük szépen, kértük csúnyábban, de nem került elő... A szolgáltatásuk - amit becsületesen kifizettünk - hatszorosát lopták el...

Na de ne feledjem el az örömöt, kiolvadt az agyonfagyott autó és kialudt a segítséget kérő lámpácskája, megnyugtató érzés, de nem voltam igazán boldog tőle, lehet, hogy olcsóbb lett volna, mint a kesztyű, és egyébként is... 

Több tanulság is megfogalmazódott közben:  1. mindig történhetne rosszabb is, mint ami épp történt. 2. ha te tisztességesen végzed a munkádat, nem vágod át az embereket, nem jelenti azt, hogy más is ezt teszi. 3. semmit nem kell olyan helyen hagyni (irodában, autóban, lakásban), hogy könnyen hozzáférhető legyen, egy-egy ember ellop ezt-azt (az autómból már loptak el egy színben épp oda találó rotring golyóstollat)...4. ne ragaszkodjunk tárgyakhoz...   

Szóval ilyenre sikeredett az év első viszonylag tanulásmentesre, főként pihenősre, egymásra figyelősre tervezett szombatja, és ez még nem minden...

A vasárnap nagy örömünkre sokkal békésebben, nyugodtabban telt, igazi régi illatok és ízek világában. 

A mi házunk

Köszönjük az ajándékozónak! 

Bruschetta vacsorára

Az alapötlet Ottistól származik, Orsiéknál meg is kóstoltuk, nagyon finom volt.

Ma saját ízlésre szabtuk, s mi is elkészítettük. (Na nem mintha olyan nagy munkát követelne...:-)

Filmeket ajánlok

Az Oti meghívására felsorolok öt filmet, amelyek a nagy kedvenc kategóriába tartoznak. Azt mondhatom, sok filmet nézünk, de én keveset nézek végig, ugyanis általában belealszom... Nálam az a jó film, amelyiket fáradtan is végig tudom nézni vagy amelyiknek az elaludt részét másnap megnézem... Előrebocsátom, hogy jó ideje gyakorlatilag mindig fáradt vagyok, és nincs erőm komoly, mélyreható filmeket nézni. Nem szeretem a horror, sci-fi, történelmi és akciófilmeket, és csak kicsit szeretem a művészfilmeket. Tehát maradt a dráma, a romantikus, a thriller és a vígjáték. Jó még tudni, hogy csak nagyon kevés színésznek tudom a nevét, nincs olyan, hogy a színészért szeretek vagy nem szeretek egy filmet...

Na nézzük melyek is jutnak most eszembe és milyen sztori kapcsolódik hozzájuk:

1. Az első és az örök kedvenc a Micsoda nő (Pretty woman). Még olyan kicsi voltam, amikor legelőször láttam, hogy nem is értettem, mit mond tulajdonképpen, csak tetszett, mert valóra vált a mese és mert olyan szépen bánt a bácsi a viselkedni sem tudó nénivel... Most is ezekért tetszik valamint mert  távoli világokból érkező emberek sorsa fonódik össze benne. Ez az egyetlen film, amit háromnál is többször láttam (talán 33-nál is), mondjatok el két egymásutáni mondatot belőle és én rávágom a harmadikat :P

2. Az ördög Pradát visel (The Devil Wears Prada)- mert újságíró, mert okos, ügyes, de nem visel Pradát, csak lapos talpú, kényelmes cipőt, és mindent megtesz, hogy ő legyen a legjobb és hihetetlenül édes, megértő a barátja... és mint ahogy az életben is lenni szokott, elkapja a hév, elszalad vele a ló... de nem örökre... Életre szóló tanulság, alig sikerült megemészteni, hogy én ott, akkor nem dobtam volna el azt a telefont... de ezt azok is tudják rólam, akik még mindig szeretnek...

3. Velem vagy nélküled (The story of Us) Nem mond sokat, de megfogott, végigsírtam egymás után kétszer, s ha most betenném most is sírnék... Bruce Willis minden filmjét megnéztem általános és középiskolában, talán az is megfogott, hogy ő játszik egy romantikus filmben, de elsősorban nem ez, hanem az, ahogy bemutatja, milyen nehéz elfogadni a társunk másságát, a szerelem sok dolgot legyőz, de a hétköznapok monotonitása, a mókuskerék kikezdi a legigazabb fajtát is... Kicsit magamra is ismertem a női szerepben, a tökéletességre törekvő nő, aki alig tud ellazulni, ha félre áll a függöny, ha nem végezte el minden munkáját... És a család... amikor pont úgy mondunk valamit, mint ahogy anyukánk/ apukánk mondaná és van, hogy ez a párnak elviselhetetlennek tűnik. De a vége a legjobb, amikor Katie kiordibálja magából, hogy mennyire szereti azt az embert, akivel közösek a gyerekek, közös az élet...

4. A békés harcos útja (Peaceful warrior)- erről nemrég írtam.

          

5. Határok nélkül (Beyond borders) A film témájáról nem lehet csak úgy írni, megrendítő képek sora tárul elénk... Valahányszor elégedetlenek vagyunk a sorsunkkal, a napi menüvel  vagy úgy érezzük, nem bírjuk már a torokfájást fel kellene idézzük a film egy-egy részletét...



Kíváncsi lennék, melyek a kedvencei Orsinak és Sipinek, ők azok, akik sok -sok jó filmmel látnak el.