Általános iskolában - vagy kicsivel előtte- megtanulunk írni, olvasni, majd osztunk, szorzunk is... Később románul is tanítanak, és a szerencsésebbek most is hallják, hogy hangsúlyozta az általánosban a vesszőt a magyar tanár úr...
Középiskolában már vásároltuk a könyveket, egyre nagyobb volt az ára a tanulásnak... Ma olyan tanfolyamokra vágyunk, ahol naponta 350 - 495 lejért adják a siker kulcsát a kezünkbe...
És felnőttként - szerencse, hogy csak felnőttként - olyan tanfolyamokat is tart nekünk az élet, amiért fizetnénk, csak ne kelljen tanulni belőlük... Megtanítja, hogy erősebb emberek vagyunk, mint azt gondoltuk magunkról, hogy a kitartás, a józan ész ott van bennünk és használni is tudjuk, ha úgy adódik. Szelídebb, odaadóbb és "jobb" emberek leszünk, átélve egy nagy fájdalmat, és látva, sokan vannak mellettünk a bajban... Erősebben hiszünk Istenben és határozottabb a sejtés, kevesebb a lelki atya, mint a pap, s mind a profán, mind a "szent" világot a pénz hajtja és uralja...
Fontos még megérteni a lecke azon részét is, hogy figyelni kell a testünk jelzéseire, nem lehet csak úgy elmenni mellette és az erőnket fitogtatva ne venni észre a mentőcsónakokat, mert figyelmeztet az orvos és jelez a test, csak figyeljünk és reagáljunk, ha kell, kérjünk segítséget, és ne álljunk tétlenül, amikor lépni, tenni kellene az egészségünkért....
A tanfolyam ideje alatt csalódunk pozitívan egész a meghatódásig, és kiderül, jobbak, odaadóbbak, tisztességesebbek az emberek körülöttünk, mint gondoltuk, de persze csalódunk negatívan is, amivel - és ezt egy másik tanfolyamon tanultuk - nem kell foglalkozni, azok felé forduljunk, akiknek adni tudunk, és akik nekünk is sokat adnak... De velük legyünk végtelenül rendesek, feddhetetlenek!
Tanulni tehát mindenből lehet és kell is, a tanfolyamok árát pedig csak jó esetben mérik pénzben...
Törekedjünk arra, hogy teljes földi életet éljünk, eltékozolt idő, csalódás és félelem nélkül, látva az élet szép oldalát, az emberek jobbik arcát és érezve a szeretetet, ami körülvesz minket...
Középiskolában már vásároltuk a könyveket, egyre nagyobb volt az ára a tanulásnak... Ma olyan tanfolyamokra vágyunk, ahol naponta 350 - 495 lejért adják a siker kulcsát a kezünkbe...
És felnőttként - szerencse, hogy csak felnőttként - olyan tanfolyamokat is tart nekünk az élet, amiért fizetnénk, csak ne kelljen tanulni belőlük... Megtanítja, hogy erősebb emberek vagyunk, mint azt gondoltuk magunkról, hogy a kitartás, a józan ész ott van bennünk és használni is tudjuk, ha úgy adódik. Szelídebb, odaadóbb és "jobb" emberek leszünk, átélve egy nagy fájdalmat, és látva, sokan vannak mellettünk a bajban... Erősebben hiszünk Istenben és határozottabb a sejtés, kevesebb a lelki atya, mint a pap, s mind a profán, mind a "szent" világot a pénz hajtja és uralja...
Fontos még megérteni a lecke azon részét is, hogy figyelni kell a testünk jelzéseire, nem lehet csak úgy elmenni mellette és az erőnket fitogtatva ne venni észre a mentőcsónakokat, mert figyelmeztet az orvos és jelez a test, csak figyeljünk és reagáljunk, ha kell, kérjünk segítséget, és ne álljunk tétlenül, amikor lépni, tenni kellene az egészségünkért....
A tanfolyam ideje alatt csalódunk pozitívan egész a meghatódásig, és kiderül, jobbak, odaadóbbak, tisztességesebbek az emberek körülöttünk, mint gondoltuk, de persze csalódunk negatívan is, amivel - és ezt egy másik tanfolyamon tanultuk - nem kell foglalkozni, azok felé forduljunk, akiknek adni tudunk, és akik nekünk is sokat adnak... De velük legyünk végtelenül rendesek, feddhetetlenek!
Tanulni tehát mindenből lehet és kell is, a tanfolyamok árát pedig csak jó esetben mérik pénzben...
Törekedjünk arra, hogy teljes földi életet éljünk, eltékozolt idő, csalódás és félelem nélkül, látva az élet szép oldalát, az emberek jobbik arcát és érezve a szeretetet, ami körülvesz minket...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése